Nohát Lelkecskéim !
Hazaértem a túráról.
Öt órakor találkoztunk Levivel a csikóváraljai parkolóban,ott átszálltunk az új járgányába és így jutottunk fel a táborukba.Három igen elcsigázott ,de jókedelyű fiatalemberrel találkoztunk kik az "érdemi " munkát végzik /lapátolás ,talicskázás stb/.A tábor igen egyszerű,egy központi,és néhány "alvó" sátor
Ez aztán igazi nomád élet.Városi puhányoknak nem való.Én mint indián végre elememben éreztem magam,mondta is Levi ,hogy most impulzivabb vagyok ,mint Kisorosziban ,mert ott mélává tett a ser.A táborból "cufusz" indultunk az ásatási helyszínre.A sok természeti csapás ellenére is gyönyörű a Pilis, csak az esőzések miatt leomlott sziklák és a sok kidőlt fa miatt nehezebb a terep mint a hatvanas- hetvenes években.A helyszinen Levente beavatott bennünket a sziklafal történetébe és mesélt a feltárás nehézségeiről.A terep körbenézése és fotózása után visszamentünk a táborba ahol kedves házigazdánk egy kis házipálesszal és sörrel kinált.Szilvi nem ihatott,mert vezetőnek nem "illik".Morgott is miatta.A nagyon jó hangulatú sztorizgatás után Levi visszavitt a kocsinkhoz /Szilvié/és haza csorogtunk.Gondolom ,hogy mindhármunk számára csodás és felejthetetlen délután volt,és remélem hogy mások is részesülhetnek benne augusztus végén.Képeket az archívumban keressétek.
|
)